Horganyzott cső
A folyamat menete a következő:fekete cső-lúgos mosóvíz-mosás-pácolás-vizes öblítés-áztatás segédanyag-szárítás-tűzihorganyzás-külső fúvás-belső fúvó-levegőhűtés-vízhűtés -Passziválás-víz öblítés-ellenőrzés-mérleg-tárolás.
1, Márka és kémiai összetétel
A horganyzott acélcsövekhez használt acél minőségének és kémiai összetételének meg kell felelnie a fekete csövek acéljának GB/T3091-ben meghatározott minőségének és kémiai összetételének.
2, Gyártási módszer
A fekete cső gyártási módját (kemencés vagy elektromos hegesztés) a gyártó választja ki.A horganyzáshoz tüzihorganyzást használnak.
3. Menetes és csőkötés
(a) A menettel szállított horganyzott acélcsöveknél a meneteket horganyzás után kell megmunkálni.A menetnek meg kell felelnie az YB 822 előírásainak.
(b) Az acélcsövek csatlakozásainak meg kell felelniük az YB 238-nak;A temperöntöttvas csőkötéseknek meg kell felelniük az YB 230 szabványnak.
4. Mechanikai tulajdonságok Az acélcsövek horganyzás előtti mechanikai tulajdonságainak meg kell felelniük a GB 3091 követelményeinek.
5. A horganyzott réteg egyenletessége A horganyzott acélcsövet meg kell vizsgálni a horganyzott réteg egyenletessége szempontjából.Az acélcső minta nem válhat pirosra (rézbevonatú), miután 5 egymást követő alkalommal réz-szulfát oldatba mártották.
6, A legfeljebb 50 mm névleges átmérőjű horganyzott acélcső hideg hajlítási tesztjét hideg hajlítási tesztnek kell alávetni.A hajlítási szög 90°, a hajlítási sugár pedig a külső átmérő nyolcszorosa.A vizsgálat során nincs töltőanyag, a minta hegesztését a hajlítási irány külső vagy felső részén kell elhelyezni.A vizsgálat után a mintán nem lehetnek repedések és a cinkréteg leválása.
7, Víznyomás-teszt A víznyomás-tesztet klarinétban kell elvégezni, és a víznyomás-teszt helyett örvényáram-vizsgálat is használható.Az örvényáramú vizsgálathoz használt próbanyomásnak vagy az összehasonlító minta méretének meg kell felelnie a GB 3092 követelményeinek. Az acél mechanikai tulajdonságai fontos mutatók az acél végső felhasználási teljesítményének (mechanikai tulajdonságainak) biztosításához.
① Szakítószilárdság (σb):Azt a maximális erőt (Fb), amelyet a minta a nyújtás során elszakadáskor visel, osztva a minta eredeti keresztmetszeti területének (So) elosztásával kapott feszültséggel (σ), ellenállásnak, szakítószilárdságnak (σb) nevezzük. , a mértékegység N/mm2 (MPa).Ez a fémanyag maximális képességét mutatja, hogy ellenálljon a húzóerő hatására bekövetkező sérüléseknek.A képletben: Fb - a maximális erő, amelyet a minta töréskor visel, N (Newton);Tehát a minta eredeti keresztmetszete, mm2.
② Hozampont (σs):A folyási jelenséggel rendelkező fémeknél azt a feszültséget, amelynél a minta tovább tud nyúlni anélkül, hogy a nyújtási folyamat során az erő növekedne, folyáshatárnak nevezzük.Ha az erő csökken, meg kell különböztetni a felső és az alsó folyáshatárt.A folyáshatár mértékegysége N/mm2 (MPa).Felső folyáspont (σsu): A maximális feszültség, mielőtt a próbatest megenged, és az erő először csökken;Alsó folyáspont (σsl): A minimális feszültség a folyási szakaszban, amikor a kezdeti tranziens hatást nem vesszük figyelembe.Ahol: Fs - a minta húzási folyamata során fellépő folyási erő (állandó), N (Newton) Tehát - a minta eredeti keresztmetszete, mm2.
③ Megnyúlás törés után:(σ) A szakítópróbában a minta eredeti mérőhosszára törése után megnövelt mérőhossz-hossz százalékos arányát nyúlásnak nevezzük.σ-vel kifejezve az egység %.A képletben: L1 – a próbadarab törés utáni mérőhossza, mm-ben;L0 – a próbatest eredeti mérőhossza, mm-ben.
④ Terület csökkentése:(ψ) A szakítópróbában a keresztmetszeti terület maximális csökkenésének százalékos arányát a minta csökkentett átmérőjénél, miután a mintát az eredeti keresztmetszeti területre törték, területcsökkenésnek nevezzük.ψ-ben kifejezve az egység %.A képletben: S0 - a minta eredeti keresztmetszete, mm2;S1 - a legkisebb keresztmetszeti terület a minta törés utáni csökkentett átmérőjénél, mm2.
⑤ Keménységi index:A fémanyagok azon képességét, hogy ellenállnak a kemény tárgyak felületére való benyomódásának, keménységnek nevezzük.A különböző vizsgálati módszerek és alkalmazási kör szerint a keménység Brinell-keménységre, Rockwell-keménységre, Vickers-keménységre, Shore-keménységre, mikrokeménységre és magas hőmérsékleti keménységre osztható.Három általánosan használt cső létezik: Brinell, Rockwell és Vickers keménység.
Brinell keménység (HB):Adott átmérőjű acélgolyóval vagy keményfém golyóval nyomja be a minta felületébe a megadott vizsgálati erővel (F), a megadott tartási idő elteltével távolítsa el a próbaerőt, és mérje meg a bemélyedés átmérőjét a minta felületén. minta (L).A Brinell-keménység az a hányados, amelyet úgy kapunk, hogy elosztjuk a vizsgálati erőt a bemélyedés gömbfelületével.HBS-ben (acélgolyó) kifejezve a mértékegység N/mm2 (MPa).
